Bod Péter konferencia Nagyenyeden és Magyarigenben 2012 máju

Főszervezők:

BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár

Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed

Társszervezők:

Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy; Kovászna Megye Tanácsa; Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Budapest; a gyulafehérvári Egyetem Történettudományi Kutatóintézete

Nemzetközi konferencia – International conference

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE

KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

Mottó: A tudomány hogy hasznos? Ha mással közlöd: ha titkolod, nem sokat ér. (Bod Péter 1712-1769)

Támogatók: Bethlen Gábor Alap-Budapest, Bod Péter Alapítvány-Gyulafehérvár, Communitas Alapítvány- Kolozsvár, Kovászna Megye Tanácsa, Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed, Magyarigeni Református Egyházközség.

Nagyenyed-Magyarigen

2012. MÁJUS 2, 3.

 A konferencia programja

Május 1, kedd

16⁰⁰-22⁰⁰: Érkezés, regisztráció (Gyulafehérvár, Nagyenyed)

20⁰⁰: Vacsora

Május 2, szerda- Nagyenyed

8³⁰-9⁰⁰: Reggeli (szálláshelyeken, kollégiumban)

9⁰⁰-9³⁰: Bethlen Gábor Kollégium díszterme (II. emelet)

Opening- A konferencia megnyítása

10⁰⁰-14³⁰: Előadások

12⁰⁰-12²⁰: Kávészünet

14³⁰-15³⁰: Ebéd a Kollégium Konviktusában

15³⁰-16⁰⁰: Bod Péter tárlat megnyitása a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtárban

Kiállítás megnyítója:

Győrffy Dénes könyvtáros

16⁰⁰-18³⁰: Délutáni előadások

18³⁰-19⁰⁰: Városnézés

19⁰⁰-20⁰⁰: A Bethlen Gábor Kollégium reneszánsz táncegyüttesének műsora (irányítók: Tomai Gyöngyi és Kónya Mária)

20⁰⁰: Vacsora a Kollégium konviktusán

Május 3, csütörtök-Magyarigen

8⁰⁰-9⁰⁰: reggeli a szálláshelyeken

9⁰⁰-9⁴⁰: Áhítat a magyarigeni templomban (igét hírdet Ft. Dr. Pap Géza református püspök)

9⁴⁰-10⁰⁰: Köszöntések

10⁰⁰-10³⁰: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykórusának műsora (vezényel Fórika Éva tanár)

 és Boros Erzsébet népdalénekes műsora

10³⁰-11³⁰: Előadások a magyarigeni templomban

11³⁰-11⁵⁰: Kávészünet a templomkertben

11⁵⁰-13⁰⁰: Előadások a magyarigeni templomban

13⁰⁰-14⁰⁰: Koncert: Codex régizene együttes-Sepsiszentgyörgy

14⁰⁰-14³⁰: Koszorúzás Bod Péter sírjánál, a konferencia zárása

14³⁰-16⁰⁰: Ebéd a meghívottak részére

 

MÁJUS 2., SZERDA - NAGYENYED

 BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM DÍSZTERME

09.⁰⁰ – Áhítat a kollégium dísztermében – Nt. Bárócz Huba esperes (Nagyenyedi Református Egyházmegye)

09.³⁰ – Köszöntések a szervezők és társszervezők részéről – Szőcs Ildikó igazgató, Dr. Gudor Botond lp.-alapítványi elnök, Dr. Szonda Szabolcs - Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, Krecsák Albert Nagyenyed alpolgármestere

10.⁰⁰ – A konferencia megnyitása – moderátor: Dr. Gudor Botond (Bod Péter Alapítvány-Gyulafehérvár, Gyulafehérvári Egyetem)

Előadások:

10⁰⁰-10⁴⁵

Iskola, tudomány és nevelés a barokk korban: azaz hogyan lett Bod Péterből tudós lelkész?

Moderátor: Dr. Gudor Botond

1. Dr. Bellágh Rózsa (Széchenyi Könyvtár-Budapest): Bod Péter, a historia litteraria művelője – szellemi öröksége a Magyar Athenas
2. Dr. Nagy Levente (ELTE-BTK-Budapest): Tanársors a nagyenyedi Kollégiumban, Nadányi János és Pápai Páriz Ferenc esete
3. Krizbai Jenő (Nagyenyed): Ajtai Abód Mihály, a történelemszeretetre nevelő tanár

10⁴⁵-12⁰⁰

Bod Péter és történetírásának forrásai

Moderátor: Dr. Sepsi Enikő

1.               Dr. Dáné Hedvig (BBTE-Kolozsvár): Bod Péter kéziratos levelei Cserei Mihályhoz

2.               Rácz Emese (Egyetemi Könyvtár-Kolozsvár): Bod Péter egyháztörténetének egyik forrása: Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi kollégiumtörténete

3.               Dr. Verók Attila (Eszterházy Károly Főiskola- Eger): Az irodalmi vagy tudós lexikonok írásának  kezdetei Magyarországon: Martin Schmeitzel Cwittinger kötete.

12⁰⁰-12²⁰  - Kávészünet

12²⁰-14³⁰

A külföldi peregrináció, mint az erdélyi értelmiség továbbképzésének lehetősége

Moderátor: Dr. Csoma Zsigmond

1. Dr. Kurucz György: (KRE-BTK, Budapest) A Carolina Resolutio és a református vallásgyakorlat. A nagyenyedi kollégium kísérlete angol-világi és egyházi támogatás biztosítására a 18. század  első felében
2. Dr. Sepsi Enikő (KRE BTK dékán): Francia magyar kapcsolatok a 18. századi Erdélyben. Bod Péter és a franciák
3. Dr. Hegyi Ádám (Szegedi Tudományegyetem, Szeged): A bázeli értelmiség ismeretei a nagyenyedi református kollégiumról a 18. században
4. Dr. Bozzay Réka (Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Néderlandisztika Tanszék): Erdélyi diákok kora újkori leideni peregrinációja

14³⁰-15³⁰: Ebéd a Kollégium Konviktusában

15.³⁰ – Bod Péter tárlat megnyitása a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtárban – Györfi Dénes a könyvtár igazgatója

A konferencia folytatása – előadások:

16⁰⁰-18³⁰

A történelem segédtudományainak bölcsőjénél: Bod Péter és korának polihisztori érdeklődése

Moderátor: Dr. Bozzay Réka

1. Dr. Egyed Emese (BBTE-Irodalomtörténeti Tanszék): Gyulai Lajos Tymbaulese
2. Gróf László (Oxford): Bod Péter térképei
3. Dr. Viczián István (Budapest): Az ásványtan iránti érdeklődés a németországi egyetemeken tanuló erdélyi diákok között a 18. században

18.³⁰ – Városnézés

19.⁰⁰ – A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium reneszánsz táncegyüttesének műsora a díszteremben – irányítók: Tomai Gyöngyi és Kónya Mária

20.⁰⁰ – Vacsora a kollégium konviktusán

MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK

A KONFERENCIA II. NAPJA: MAGYARIGEN

09.⁰⁰ – Áhítat a magyarigeni református templomban – igét hírdet Ft. Dr. Pap Géza református püspök

09.⁴⁰ – Köszöntések a házigazdák és a szervezők részéről – Szász Csaba lp-Magyarigen, Tamás Sándor- Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Szőcs Ildikó igazgató, Dr. Gudor Botond alapítványi elnök

10.⁰⁰ – A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykórusának műsora és Boros Erzsébet– vezényel: Fórika Éva

10³⁰-11³⁰

A bölcsőhelytől a sírig: társadalmi háttér, történet-ökológia és az otthon Bod Péter életében

Moderátor: Dr. Egyed Emese

1. Dr. Csoma Zsigmond (KRE-BTK Kora Újkori-Gazdasági és Művelődéstörténeti Tanszék): Erdély egyik történeti-ökológiai forrása: Bod Péter Önéletírása
2. Feiszt György levéltáros-heraldikus (Szombathely, Megyei Levéltár): Bod Péter családi címere – Legenda és valóság
3. Veres László lp. (Marosszentkirály): Bod Péter Olthévízen
4. Dr. Jan Andrea Bernhard (Zürich, Institut für Reformationsgeschichte): Pápai Páriz Ferenc zürichi tartózkodása és hatása (hiányában felolvassa Veres László)

11³⁰-11⁵⁰: Kávészünet a templomkertben

11⁵⁰-13⁰⁰

Bod Péter szimbólikus testamentuma: az erdély hegyaljai Magyarigen

Moderátor: Gróf László

1. Dr. Gudor Botond (Gyulafehérvári Egyetem): Bod Péter mindennapjai Magyarigenben
2. Györfi Dénes (Bethlen Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed): Bod Péter újratemetése
3.  

13.⁰⁰ – Koncert: Codex régizene együttes - Sepsiszentgyörgy: Erdélyi főúri zene. Források: Sepsiszentgyörgyi kézirat (1757), Bocskor János Énekeskönyve (Csíkszentlélek, 1719-1739) és a Kájoni Kódex (Erdély, XVII. század)

14.⁰⁰ – Koszorúzás Bod Péter sírjánál, a konferencia zárása

14.³⁰ – Ebéd a meghívottak számára

Bod Péter konferencia Nagyenyeden és Magyarigenben

Tisztelt érdeklődők!

A gyulafehérvári Bod Péter Alapítvány, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium mint főszervezők, a  Bod Péter Megyei Könyvtár - Sepsiszentgyörgy, Magyarigeni Református Egyház, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Kovászna Megye Tanácsa, a nagyenyedi Bethlen Dokumentációs Könyvtár és a gyulafehérvári Egyetem - Történettudományi Kutatóintézete - mint társszervezők örömmel és tisztelettel meghívják önöket a 2012. május 2-án és 3-án szervezendő Felsőcsernátoni Bod Péterről (1712-1769) szóló nagyenyedi és magyarigeni konferenciára, amelyet az erdélyi tudós születésének 300-ik évfordulója alkalmából szeretnénk megrendezni.

Felkérjük mindazokat a kutatókat, diákokat, egyetemi tanárokat, tanárokat, könyvtárosokat, lelkészeket, akik e rendezvényen részt szeretnének venni, tisztelettel jelezzék szándékukat az alábbiak figyelembevételével


A konferencia tervezett programja:

1 nap- május 2. Nagyenyed (előadások a peregrináció, tudománytörténet, oktatás és művelődéstörténet témaköréből, kiállítás) délelőtt 9-től- délután 18.00 óráig
2. nap- május 3. Magyarigen (előadások Bod Péter lelkészi pályafutásáról és hatástörténetéről, szavalatok, koszorúzás Bod sírjánál).

A részletes programleírást, majd 2012 március 31-után fogjuk közölni!!!

Az előadások lehetséges, ajánlott témája:


I. A Bethlen Kollégium szerepe a XVIII. századi erdélyi művelődésben, oktatásban és teológiában:
- Tanárok és tanítványok Bod Péter korában
- A nagyenyedi Könyvtár és könyvtárosai
- Nagyenyed és Kollégiuma, mint az erdélyi újkori történetírás bölcsője (történetírás, térképészet)
II. A nagyenyedi Bethlen Kollégium és magyarországi, illetve nyugat-európai oktatási kapcsolatai (az akadémiai peregrináció, mint az erdélyi értelmiség továbbképzési lehetősége):
- Leideni Állami Egyetem, Németalföld
- Frankfurt am Oder, Göttingen
- Basel, Zürich
- Debrecen stb.
III. Patrónusok és diákok a Bethlen Kollégiumban:
- Türi Mihály
- Árva Bethlen Kata
- Pápai Páriz Ferenc
- Teleki László stb.
IV. Bod Péter hatása a magyar művelődéstörténetre:
- Bod Péter mint lelkész és tudós Magyarigenben és Olthévízen (Fogarason)
- Bod Péter, mint a historia litteraria művelője
- Az Akadémia alapítás gondolata Bod Péter korában
- Bod Péter hatása a XVIII. századi protestáns teológiai gondolkozásra
- Bod Péter, mint jogtudós és polihisztor

Az előadások bejelentése: kérjük a kedves érdeklődőket, hogy legkésőbb 2012 március 31-ig előadásuk címét, formáját (vetített, szövegszerkesztett) és rövid tartalmi kivonatát (abstract) küldjék el a bodpeter300@yahoo.ro e-mailcímre. A szervezőbizottságnak jogában áll a konferencia témájához nem illő előadásokat visszamondani.

Az előadások időtartama, végső formája: az előadásoknak 20-25 perceseknek kell lenniök, amelyet beszélgetések-kérdések követnek. Mivel feltételezhetően lehetőség és alkalom lesz a későbbiekben az előadások kiadására, kérjük az előadókat, hogy tanulmányaikat lehetőleg word 97, 2000 programban, Times Roman betűtípussal, 11-es lábjegyzetekkel, 1,5 sortávolsággal készítsék el. Ennek végső leadási határidejét majd a konferencia után közöljük.

Szállás, étkeztetés: mindazok számára, akiket a szervezőbizottság a konferencia előadóiként jegyez be- korlátozott létszámban, a szállás és étkeztetés biztosítva van. Utazási költségeket nem áll módunkban támogatni. Akik a konferencián hallgatóként jelentkeznek, azoknak fizetés ellenében szállást és étkeztetést biztosítunk. Ennek ára Gyulafehérváron 40 RON/éjszaka. Étkezés reggeli 15 RON, estebéd 30 RON. A napközbeni ebédek a konferencia egyik színhelyén (Nagyenyeden) vagy másnap Gyulafehérváron oldható meg. Regisztrálási díj nincs.

Támogatók: Szülőföld Alap, Bod Péter Alapítvány, Bethlen Kollégium, Magyarigeni Református Egyház, Kovászna Megye Tanácsa


A szállás színhelye: Gyulafehérvár- II. Rákóczy Ferenc Közösségi Központ, str. Regina Maria 7, (Alsó Város). Nagyenyed onnan kiskocsival, busszal és vonattal érhető el (25 km). Magyarigen kiskocsival és busszal (12 km)

Kérdések, bejelentkezések, észrevételek: kérjük megtenni a bodpeter300@yahoo.ro emailcímre, vagy a 0040-0258-811826 és 0040(0)726339902 telefonszámokon.

Köszönjük

A szervezőbizottság:

Dr. Gudor Botond történész-lelkész
Szőcs Ildikó igazgató-tanár
Dr. Sepsi Enikő dékán, egyetemi docens
Krizbai Jenő történelemtanár

Gyulafehérvár , 2012. január 25.

Szorvanyoktatási továbbképző konferencia 2010 október-november

Beszámoló a Bod Péter Alapítvány által szervezett: Intézményvezetés és oktatás lebonyolítása a dél erdélyi szórványban. A „templom és iskola” megmaradásának perspektívái

Konferenciánk alapvető célja a szórvány életében alapvetően érdekelt intézmények (erdélyiek és magyarországiak): egyházak, alapítványok és oktatási intézmények munkájának összehangolása volt. A rendkívül akut feladatok megoldására közös stratégia kidolgozását szabtuk ki célul. Ebből kiindulva meghívottaink az iskolai oktatás szervezésében, lebonyolításában és a háttérmunkájában résztvevő iskolai és egyházi életben résztvevő aktív szereplők voltak, esetenként kiegészítve azokkal a célszemélyekkel, akiknek oktatási problémákban döntéshozó szerepük van, vagy lehet.
Céljaink elérésének érdekében négy színhelyen szerveztük meg oktatási konferenciasorozatunkat, amelynek továbbképző jelleget adtunk: Balázsfalván, Küküllőváron, Nagyenyeden és Gyulafehérvárott. A négy színhelyen, október-novemberi hónapokban zajlottak le a rendezvények. A színhelyek kiválasztása nem volt véletlenszerű. A legsúlyosabb oktatási helyzetben levő színhelyek kerültek előtérbe, ahol a közösség a magára maradottság érzésével küzd. Minden színhelyen hasonló előadási sémákkal vázoltuk fel a szórványfeladatokat (Csete Örs, Vetési László, Szegedi László), intézményvezetési megoldásokat (Gál László, Szőcs Ildikó, Szabó Hajnal) és szórványstratégiákat (Gudor Botond, helyi lelkészek, tanárok és tanítók, polgármesterek, Király András államtitkár). A négy színhelyen tartott előadásokat a helyi iskolai állapotok és egyházi helyzet részletes leírása-bemutatása egészítette ki, amelynek segítségével diagnózisszerűen vázoltuk fel a mikrorégiók problémáit és megoldási javaslatokat fogalmaztunk meg a politikum, civil és egyházi társadalom irányába. A konferenciázó-továbbképző folyamatok közben is születtek iskolapolitikai megoldások és felmerültek közösen megoldandó egyházi- oktatási tervezetek, valamint konkrét megoldásokra is sor került.
A közös megbeszélések eredményeit összefoglalva megállapítottuk a differenciált szórványgondozás lehetőségeit és a kölcsönhatásban levő magyar társadalmi szervezetek munkájának feltétlen összehangolásának igényét.
A továbblépés szükségességét a magyar családok településenkénti megszólításban látjuk. Ezt csak társadalmi, civil összefogással valósíthatjuk meg.
Ennek szükségszerűsége abban rejlik, hogy dél erdélyi szórványainkban a magyar gyermekek 50-60 % nem a magyar anyanyelvű iskolát választja, míg ez az arány sokkal rosszabb, ha gimnáziumról beszélünk, ahová csak 20 % körüli a magyar oktatást választók aránya.
Jelenlegi demográfiai visszaesésben, az iskoláztatás krízishelyzetében és az egyházak fenntartási küzdelmei közepette a szórványoktatás fenntartása, és az asszimiláció kivédése össznemzeti feladat.
Konferencián partnerei a megye oktatási intézményei, egyházai (református, katolikus, unitárius) és civil intézményei voltak.
Támogatónk a budapesti Szülőföld Alap volt.

Pro Oriente Conference held in Gyulafehervar

12 to 17 July 2010 I attended in Alba Iulia a one-week conference, organized by Pro Oriente Foundation from Vienna. Here I presented Peter Bod perception about Romanians religious union with Roman Catholics. I contributed to the conference with the Protestant acknowledgement of the religious union between Romanians.



"Pro Oriente": Kirchenunion von Siebenbürgen weiter im Focus
Tagung befasste sich mit Periode von 1701 bis 1761, in der sich der Widerstand gegen die Union immer stärker formierte - Erster Band des Versöhungsprojektes erscheint im Herbst
Einen weiteren Schritt in Richtung Versöhnung der christlichen Konfessionen im rumänischen Siebenbürgen erhofft die Ökumenische Stiftung "Pro Oriente". In Zusammenarbeit mit der Universität von Alba Iulia (Karlsburg) hielt "Pro Oriente" eine Tagung im Rahmen ihres Forschungsprojekts zur Kirchenunion von Siebenbürgen ab. Die Teilnehmer beschäftigten sich dabei mit den vielfältigen Problemen des Zeitraums von 1701 bis 1761: Eine Periode, in der sich der Widerstand gegen die Union immer stärker formierte, bis es 1761 zur Einsetzung eines eigenen Siebenbürger Bischofs für die Unionsgegner kam, teilte die Stiftung am Dienstag mit.

Der beim Treffen behandelte Zeitraum wird auch den Schwerpunkt eines - bereits zweiten - zweisprachigen (Deutsch/Rumänisch) Buchbandes sein, den "Pro Oriente" in Zusammenarbeit mit den rumänischen Partnern veröffentlichen wird. Er soll im Jahr 2012 erscheinen. Die Beiträge dazu sollen bis Herbst 2011 fertig sein und vor Herausgabe bei einer Tagung im Sommer 2012 in Wien diskutiert werden.

Erster Buchband erscheint im Herbst

Der erste Band entstand als Teil des Forschungsprojekts vor rund drei Jahren. Er erscheint im kommenden Herbst unter dem Titel "Die Union der Rumänischen Siebenbürgens mit der Kirche von Rom von den Anfängen bis 1701" im Bukarester Verlag "Editura Enciclopedica". Der Band behandelt die Aufnahme der Unionsverhandlungen und die Anfänge des Widerstands gegen die Union in insgesamt 21 Aufsätzen.

Der zweite Band werde sich mit dem Selbstverständnis der Anhänger und Gegner der Union unter den Rumänen sowie den für die Union bzw. für die Gegenbewegung wichtigen Personen und Bekennergruppen des 18. Jahrhunderts beschäftigten, teilte "Pro Oriente" mit. Ebenso solle der zweite Teil die auf die Unionsgeschichte von außen einwirkenden Faktoren - wie den Wiener Hof, den Heiligen Stuhl, die Stände Siebenbürgens und die östlichen Hierarchen und Theologen außerhalb Siebenbürgens - behandeln.

Projekt mit "ökumenischer Dimension"

Die Teilnehmer der heurigen Tagung nahmen an Vespern in der orthodoxen Kathedrale und der römisch-katholischen Kathedrale von Alba Iulia teil. Letztere feierte im Vorjahr ihr tausendjähriges Bestehen, hieß es in der Aussendung. Der griechisch-katholische Großerzbischof Lucian Muresan habe die Arbeitsgruppe zu seinem Amtssitz nach Blaj (Blasendorf) eingeladen.

Der rumänisch-orthodoxe Theologe Viorel Ionita, geschäftsführender Generalsekretär der Konferenz Europäischer Kirchen (CEC), unterstrich bei der Veranstaltungseröffnung "die nicht nur wissenschaftlich herausragende Rolle des Projekts, sondern auch dessen ökumenische Dimension", teilte "Pro Oriente" mit.

Projektziel: Überwindung von Spannungen

Gegenstand des seit 2001 laufenden Projekts von "Pro Oriente" sind die Ereignisse rund um die Anfänge und die unmittelbaren Folgen der Kirchenunion von Siebenbürgen sowie deren Entfaltung im Zeitraum von 1697 bis 1761. Im Laufe der Zeit hatte sich in den Siebenbürger Kirchen eine mitunter stark differierende Sicht der historischen Ereignisse herausgebildet, es kam zu zahlreichen Mythenbildungen. Auch bekannte historische Fakten wurden von den Konfessionen oft nur einseitig wahrgenommen.

Dies hatte zur Folge, dass sich Geschichtsdarstellungen der Union an der Wende des 17. zum 18. Jahrhundert mitunter stark unterschieden oder sogar widersprachen.

Ziel des Projekts sei, zur Überwindung der unter den beteiligten Kirchen bis heute spürbaren starken Spannungen und damit zur Versöhnung beizutragen, so die Stiftung. Die Wiederzulassung der von den Kommunisten verbotenen unierten Kirche nach 1989 hatte zu neuen massiven Auseinandersetzungen mit der orthodoxen Kirche Rumäniens geführt. Gegenstand dieser Konflikte waren und sind zumeist Gotteshäuser und sonstige Immobilien.

Die Arbeitsgruppe besteht aus mehr als 20 Theologen und (Kirchen-)Historikern aus fünf Konfessionen Siebenbürgens - rumänisch-orthodox, römisch-katholisch, griechisch-katholisch, evangelisch-lutherisch und reformiert - aus den Universitäten Cluj, Sibiu, Alba Iulia, Oradea, Blaj und Bukarest sowie aus Österreich und den USA.

Dieser "interkonfessionelle, interdisziplinäre und internationale Charakter" sei ein konstitutives Element des Projektes, hob die Stiftung hervor.

Previous program of the religios tolerance in Transylvania

UNIVERSITATEA „1 DECEMBRIE 1918” ALBA IULIA, FACULTATEA DE ISTORIE ŞI FILOLOGIE CENTRUL DE STUDII ISTORICE ŞI POLITOLOGICE „IULIU MANIU”

INSTITUT FÜR SCHWEIZERISCHE REFORMATIONSGESCHICHTE – ZÜRICH

VRIJE UNIVERSITEIT AMSTERDAM, FAKULTEIT DER GODGELEERDHEIT

BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár

MUZEUL NAŢIONAL AL UNIRII ALBA IULIA

Nemzetközi konferencia – International conference

Az Erdélyi Önálló Fejedelemség felekezeti toleranciagondolatának kialakulása és jelentősége a XVI-XVIII. században. A politikai rendszer és felekezeti önmeghatározás (identitás).

Genesis and signification of the idea of religious tolerance in the Principality of Transylvania (XVIth-XVIIIth century). Political system and confessional identities

 

GULAFEHÉRVÁR-ALBA IULIA

8-9 JULY 2010

UNIVERSITATEA „1 DECEMBRIE 1918” ALBA IULIA

FACULTATEA DE ISTORIE ŞI FILOLOGIE

CENTRUL DE STUDII ISTORICE ŞI POLITOLOGICE

„IULIU MANIU”

INSTITUT FÜR SCHWEIZERISCHE REFORMATIONSGESCHICHTE – ZÜRICH

VRIJE UNIVERSITEIT AMSTERDAM, FAKULTEIT DER GODGELEERDHEIT

 BOD PÉTER FOUNDATION ALAPÍTVÁNY GYULAFEHÉRVÁR

MUZEUL NAŢIONAL AL UNIRII ALBA IULIA

 

 International Conference

Az Erdélyi Önálló Fejedelemség felekezeti toleranciagondolatának kialakulása és jelentősége a XVI-XVIII. században. A politikai rendszer és felekezeti önmeghatározás (identitás).

Genesis and signification of the idea of religious tolerance in the Principality of Transylvania (XVI^th-XVIII^th century). Political system and confessional identities

2.^nd edition

GYULAFEHÉRVÁR- ALBA IULIA

8-9 JULY 2010

Sponsors:

ICCO & Kerk in Aktie, Mission Department – Utrecht, Niederland

VRIJE UNIVERSITEIT AMSTERDAM, FAKULTEIT DER GODGELEERDHEIT

-Program of the conference – A konferencia programja

7 July

8⁰⁰-18⁰⁰: Registration (érkezés, regisztráció)

19⁰⁰: Evening meal (vacsora)

8 july

8³⁰-9³⁰: Breakfast (reggeli)

10⁰⁰-10³⁰: The University Senate Room (Apor Palota)

Opening- Konferencia megnyítása

10³⁰-11⁴⁵: First section lectures - Előadások

12⁰⁰-13¹⁵: Muzeul Naţional al Unirii- Nemzeti Múzeum

Exhibition kiállítás: From post Byzantine to European baroque – A poszt bizantinizmustól au európai barokkig

Speech - megnyítja: Marius Porumb member of Romania Academy, akadémikus

13³⁰-15⁰⁰: Dinner- in Restaurant of the University- Ebéd az Egyetem Vendéglőjében

15³⁰-17⁰⁰: First section lectures - előadások

17⁰⁰-17¹⁵: Coffee break - kávészünet

17¹⁵-18⁴⁵: Lectures - Előadások

19⁰⁰: Evening lunch in the Restaurant of the University- vacsora az

Egyetem Vendéglőjében

9 july

8³⁰-9³⁰: Breakfast- reggeli

9⁴⁵-11¹⁵: Second section lectures- Előadások

11¹⁵-11³⁰: Coffee- break

11³⁰-13³⁰: Lectures

13³⁰-15⁰⁰: Dinner- in Restaurant of the University- Ebéd az Egyetem Vendéglőjében

15³⁰-17⁰⁰: Lectures - Előadások

17⁰⁰-17³⁰: Conclusions – Conference closure, Következtetések, konferencia bezárása

18⁰⁰: The visit of the Vauban fortress

Special reception and lunch in Pub 13 Restaurant- Vauban Fortress

 I^st Section.

Genesis and signification of the idea of religious tolerance in the Principality

 Az Erdélyi Önálló Fejedelemség felekezeti toleranciagondolatának kialakulása

10³⁰-11⁴⁵:

Moderator-moderátor: Henk van den Belt

Henk van den Belt (Amsterdam, VU),

How tolerant was John Calvin? Calvin’s Developing View of the Religious Task of the Civil Government

Pásztori-Kupán István (Kolozsvár - Cluj-Napoca, PTI),

A secular law on interfaith tolerance based on the Bible: a sixteenth-century Transylvanian peculiarity

Kovács Sándor (Kolozsvár-Cluj-Napoca, PTI),

Edictul de Toleranţă şi Biserica Unitariană din Transilvania

15³⁰-17⁰⁰:

Moderator-moderátor: Jan-Andrea Bernhard

Jan-Andrea Bernhard (Castrisch/Zürich, Zürich University),

Mähren und der Nonkonformismus. Die Toleranzfrage – eine religiöse oder eine politische Frage?

Fopkje van de Beek (Amsterdam/Cluj-Kolozsvár, VU-PTI),

The tolerance debate in the Netherlands in the 16th and first part of the 17th century: Catholicism and Protestant diversity

Peter Šoltés (Bratislava-Pozsony, Comenius University ),

Konfessionelle Pluralität im nordöstlichen Ungarn vor dem Toleranzpatent

17¹⁵-18⁴⁵:

Moderator-moderátor: Gudor Botond

Gudor Botond (Alba Iulia-Gyulafehérvár, UAB),

Problema genezei toleranţei religioase în Europa secolelor XVI-XVIII şi Geneva. Două cazuri voltairiene celebre: cazul Servet din Geneva şi cazul lui Jean Calas din Toulon

Jan Nicolae (Alba Iulia-Gyulafehérvár, UAB),

De dignitate memoriae. Gottfried Schwarz (1707-1788): istoric, predicator şi teolog savant german din secolul XVIII

Cristian Barta (Blaj-Balázsfalva, UBB),

Conceptul de toleranţă religioasă şi metodologia Unirii în viziunea episcopului Grigorie Maior

 II^nd Section.

The political system and the confessional identities in Transylvania – A politikai rendszer és felekezeti önmeghatározás (identitás) Erdélyben

9⁴⁵-11¹⁵:

Moderator moderátor: Edit Szegedi

Molnár B. Lehel (Cluj-Napoca-Kolozsvár, Archive of the Unitarian Church),

Note asupra formării unitarianismului în Transilvania şi problema toleranţei religioase

Edit Szegedi (Cluj-Napoca-Kolozsvár, UBB),

Cât de tolerant putea fi un oraş liber regal în Principatul Transilvaniei?

Ciprian Rad (Cluj-Napoca-Kolozsvár, UBB),

Politica confesională a principilor Gabriel Bethlen şi Gheorghe Rákóczi I

11³⁰-13³⁰:

Moderator-moderátor: Ernst Christoph Suttner

Ernst Christoph Suttner (Viena-Bécs, University Wienn),

Toleranzregeln zum Schutz bestimmter Glaubens-gemeinschaften, doch nur beschränkte Religionsfreiheit im frühneuzeitlichen Siebenbürgen

Attila Verók (Eger, Eszterházy Károly Főiskola),

„Tolerante” Lesestoffe in den sächsischen und ungarischen Bücherverzeichnissen bzw. Bibliotheken Siebenbürgens (16.-18. Jh.)

Hegyi Ádám (Szeged, Szegedi Tudományegyetem),

Die Lesestoffe der Siebenbürgischen Studenten und die konfessionelle Toleranz im 18. Jh. Die Wirkung der Universität Basel auf die siebenbürgische Kultur

Alexandra Alina Losonti (Cluj-Napoca-Kolozsvár, UBB),

Funcţia socială şi culturală a cărţilor religioase tipărite în limba română în cadrul schimbărilor ecleziastice din Transilvania secolelor XVI- XVIII

15³⁰-17⁰⁰:

Moderator-moderátor: Daniel Dumitran

Greta-Monica Miron (Cluj-Napoca-Kolozsvár, UBB),

Antagonism şi toleranţă confesională în satele româneşti transilvănene în timpul mişcării lui Sofronie

Iusztin Zoltán (Cluj-Napoca-Kolozsvár, UBB),

Relaţiile Bisericii Unite cu ortodocşi din Transilvania, în secolul al XVIII-lea

Daniel Dumitran (Alba Iulia- Gyulafehérvár, UAB),

Titlu rezervat